A shetland póni

Származása, eredete

A shetland pónik szülőföldje a Shetland-szigetek. Ez117, hegyvidékkel tarkított szigetcsoportot foglal magában, amelynek területe 1430 négyzetkilométer. Az Északi tenger, továbbá az Atlanti Óceán határán fekszik, a 60-61.-ik szélességi foknál. Skóciától 200 km-re északra, Izlandtól 800 km-re délre, Norvégiától 300 km-re nyugatra terül el, igen zord klímájú.

A Shetland-szigetek több mint 90%-a extenzíven hasznosított és mindössze 3,5%-a szántóföldi növénytermesztésre alkalmas területe. Hepehupás felszínének nagy részét is satnya vegetáció borítja.

Feltételezik, hogy a szigetekre az ember közvetítésével kerültek be a lovak és nagyon valószínű, hogy a shetland pónik az Észak-Skóciában élő törpenövésű póniktól származnak. Az biztosnak vehető, hogy a Normanok előtti időben a szigeteken a lovak már előfordultak.

Kezdetben a póniknak a szigetvilágon túl nem volt jelentősége, pedig egy egyedülálló pónifajta kialakulásához vezetett. Az 1800-as évek elejéig a vadlovak módjára szaporodtak, majd ezt követően indult meg a tervszerű tenyésztésük.

Az első „Shetland Pony Stud Book Society” 1831-ben jelent meg.

Tenyésztő szervezete a The Shetland Pony Stud Book Society (Shetland House, Scotland 22 York Place, Perth PHZ8EH).

Nálunk a Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesülete a fajta fenntartója.

Szinte minden országban van elismert tenyésztő szervezete.

Külleme

Összbenyomás alapján a shetland póninak két típusát különítjük el. Az eredeti típus a Marquis of Londondery által 1870-1873 között alapított ménesből származó pónik képezik számos fajtatiszta tenyészet alapját a világon. Ez a shetland póni változat jellegét figyelembe véve a hidegvérű lóhoz áll közel. Testfelépítésében kifejezetten digesztívusz anyagcsere típusú.

Mély és széles törzs, igen öblös mellkasméret, nagyon terjedelmes far, jól záródó testfelépítés jellemző rá.

A másik típus minden jellegében könnyebb, kisebb szárkörméretet mutató, úgynevezett sport típusú shetland póni.

A shetland póninak kicsi, jól formázott, arányos feje van, amelyik a születést követően kifejezetten csukafejet mutat. Idős állaton sem lehet burkolt. Homloka széles, a fejen apró füleket hord. Szemei nagyok, barátságosak, okosságot és élénk temperamentumot árulnak el.

Nyaka középhosszú, középmagasan, vagy alacsonyan illesztett. Marja a rárakodó izom- és kötőszövettől alacsonynak látszik. Háta, ágyéka rövid, ennek megfelelően nagyon erős. Fara jól izmolt, nagy terjedelmű, teljesítmény centrikusságát mutatja a fajtának.

A pónik alapját a lábak képezik. A szabályos állású mellső lábak, az izmos felkar széles lábtő, száraz rövid szár a shetland póninál is természetesen megkívánható küllemi tulajdonságok. A hátsó lábakra a szabályosságon túl jellemző az izmos konc, a széles jól képzett csánk, száraz, tiszta hátulsó szár.

A shetland póni ismertető jegyei, közé tartózik a rendkívül dús sörény-, üstök- és farokszőrzet. A fedőszőrök nyáron aprók és simák, télen sűrűn tömöttek és igencsak hosszúak. (Shetland néven Amerikában is tenyésztenek egy pónifajtát, amelyre a küllemi leírások érvénytelenek).

Méretei

Méretei szerint ismételten két típusát különböztetjük meg a shetland póninak.

Az „A” csoport jellemző méretei:

Bottal mért mar magassága:                               87-107 cm

Szalaggal mért marmagassága:                          92-112 cm

Övméret:                                                               35-155 cm

Szárkörméret:                                                         14-15 cm

A „B” csoport jellemző méretei:

Bottal mért marmagassága:                              86 cm alatt

Övméret:                                                             110-130 cm

Szárkörméret:                                                         10-13 cm

Színe

A shetlandi póni minden színben megengedett. A leggyakoribb ősi szín a fekete, lehetőleg jegytelen formában, de sok a szürke, a pej, a sötétpej. Tenyésztik fakó színben, sárgában, tarkában, de megtalálható párductarkában is.

Ez utóbbi nem eredeti színe a shetlandnak. Ezt külön törzskönyvben tartják nyilván.

Értékmérő tulajdonságai, használhatósága

A shetland pónik biztos járású hegyi lovak. A meredek hegyoldalakon, szakadékokon biztonságosan lépkednek, bátran keresztül hozzák ezeken terheiket. Miután a Shetland szigeteken kevés a jól kiépített úthálózat a fajta egyedeit főként hátas és málhahordó állatként hasznosították. Málhaként testsúlyának akár 50%-át is (100 kg-ot) képes elhordani.

A XIX. Század második felétől nagy számban kerültek Anglia bányáiba, ahol alacsony marmagasságukra tekintettel szívesen alkalmazták bányalovaknak. Egyes becslések szerint a tárnákban évente 5000 km utat tettek meg. Fáradhatatlan fogatló, testsúlyához viszonyítva feltűnő vonóerejű.

Piciny gyermekek ideális pónilova. Mérete, jóindulatú természete folytán a gyermek játszótársa, aki megtanulja mellette a lóval való bánást, a lóra ülést. A gyermek ülésbiztonságot szerez a shetland póni hátán, képessé válhat egy későbbi, felnőttebb lovas passzióra. A shetland póni a legmegfelelőbb első ló, de 8-9 éves gyermekeknek már nem való, mert túl nagy ennek a piciny lónak a hátán, másrészt apró léptei miatt nem ad lovaglási élményt. Az idősebb mének könnyen eldurvulnak. Hosszú élettartalmú, ami 30-35 évre tehető. Köszönheti ezt kitűnő konstitúciójának, ezen belül bámulatos egészségének, betegségekkel szembeni ellenálló képességének, gyors regenerálódó képességének, tartással és takarmányozással szembeni mérsékelt igényének.

A shetland póninál időnként tapasztalt használatbeli problémák soha sem genetikai eredetű, hanem a munkáltatás és a takarmányozás ellentmondásainak következménye.

Elterjedtsége, állománynagysága

A XX. Százada shetland póni világméretű elterjedtségét eredményezte. Állománya sok tízezerre tehető. Anglián kívül jelentős shetland póni tenyésztő ország Hollandia, Németország, Ausztria. Magyarországon is népszerű fajta. A nyilvántartott állománya töredéke az országban magtalálható shetland póniknak.

Képek róla: