Dülmeni póni

Marmagassága: 135-145 cm

A dülmeni a fekete és a barna számos árnyalatában megjelenhet; leggyakrabban szürkésbarna színű. Szokványosan kicsi és szögletes póni feje van, kicsi fülekkel. Jellegzetes vonása az egyenes váll, szegényes hátsó fertály és rövid nyak. Lapockájuk gyakran dőlt. Végtagjaik szikárak, hátuk erős, farjuk csapott. Kemény, apró pata jellemzi. A primitív jelleg, a vad ősi típus a fajta egyedein jól felfedezhető és elvárható.

Németország elsősorban melegvérű és hidegvérű fajtáiról híres, csak egyetlen póni maradt fenn, a dülmeni, míg a senner pónit ma már kihaltnak tekintik. A dülmenit az 1300-as évektől kezdve tartják számon a vesztfáliai Meerfelder Bruchnál. A pontos eredete nem ismert, feltehetően helyi ősökből alakult ki. Feltűnő a hasonlósága az angliai New Forest pónifajtával.

Az 1910-től fellelhető ménlista csak 1944-től utal irányított tenyésztésre. A XIX. századig nagy, vad hordákban élt szerte Vesztfáliában, de az élőhelyük fokozatos elvesztése után ma már csak egy nagy horda maradt fenn Meerfelder Bruch természetvédelmi területén. A hagyomány szerint már több mint 600 éve élnek ezen a területen. Már nem fajtatiszta az állomány, mert a dülmeni kancák a lengyel és angol pónifajták csődöreivel is kapcsolatba kerültek.